A vagyonszerzésnek három alapesete van: lehet venni, lehet örökölni, és a szerencsések ajándékozás révén is szerezhetnek vagyontárgyakat. Ebben a cikkben az ajándékozás tudnivalóin vezetlek végig, különös tekintettel az ingatlan ajándékozásra. Az ajándékozási illeték a vagyontárgyak ingyenes átruházása során fizetendő. Nézzük a 2025-ös szabályokat!
Ennek mértéke és szabályai több tényezőtől függ. Az alábbiakban részletesen bemutatom az ajándékozási illeték mértékét, valamint az ingatlan ajándékozására vonatkozó szabályokat. Megismerkedhetsz most az ajándékozási szerződés fő tudnivalóival , valamint kitérek az egyenes ági rokonok közötti illetékmentesség feltételeire.
Amennyiben pedig eladni kívánod ingatlanodat, akkor Ne dobj ki milliókat az ablakon! című könyvem abban segít, hogy a legjobb áron tudd eladni. Itt tudod megnézni, miről szól, és egyúttal megrendelni: https://ingatlanangyal.hu/ingatlaneladas-konyv/
Figyelem! Ez a cikk nem minősül tanácsadásnak, csupán tájékoztatási és edukációs célokra szolgál. Kérlek, ne írj nekem e témában. Nem áll módomban válaszolni. Amennyiben ezzel kapcsolatos kérdésed van, fordulj adótanácsadóhoz vagy ügyvédhez!
Az ajándékozási illeték mértéke
Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értékének 18%-a. A tiszta érték azt jelenti, hogy az ajándék forgalmi értékéből levonásra kerülnek az esetleges terhek és adósságok. Az így kapott összegre vetítik az illetéket.
Az ajándékozás tárgya lehet ingatlan és ingóság is. 150.000 forintot meghaladó ajándék esetén a megajándékozottnak illetéket kell fizetnie. Fő szabályként azt mondhatjuk, hogy az ajándék átvételét vagy az ajándékozási szerződés aláírását követő 30 napon belül a NAV felé jelenteni kell a vagyonosodást, majd be kell fizetni a hatóság által kirótt illetéket. De vannak kivételek, amelyekről lejjebb olvashatsz.
Ingatlan ajándékozási illeték
Külön szabály vonatkozik a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok ajándékozására. Ebben az esetben 9% az illeték mértéke. Nagyon fontos tudni, hogy ingatlan ajándékozása esetén az illeték mértéke attól függ, hogy milyen típusú ingatlanról van szó. Lakóingatlanok ajándékozásakor az illeték mértéke 9%, míg egyéb ingatlanok (például garázs, telek stb.) esetében 18%.
Nézzünk egy példát! Jancsika úgy dönt, hogy Juliskának ajándékoz egy lakást, aminek az értéke 66 millió Ft. Jancsika és Juliska semmilyen rokoni kapcsolatban nem állnak egymással. Ez esetben Juliskának 9% ajándékozási illetéket kell fizetnie az államnak.
66 millió 9%-a 5,94 millió Ft. Ennyibe kerül Juliskának, hogy ingyen kapott egy lakást.
Mi van akkor, ha Jancsika egy 66 millió Ft értékű telket ajándékoz Juliskának? Mivel telek esetén az ajándékozási illeték 18%, ezért Juliskának 11,88 millió Ft illetéket kell befizetnie az államkasszába.
Szóval, amint látod, az ajándéknak is van ára. Kivéve a kivételeket! Erről néhány sorral lejjebb tudsz olvasni.
Fontos megjegyezni, hogy az illetékfizetési kötelezettség az ajándékozási szerződés megkötésének napján keletkezik.
Ajándékozási szerződés
Ennek a szerződés fajtának a lényege, hogy az ajándékozó saját vagyonának rovására a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt nyújt. Az ajándékozás tárgya lehet ingó vagy ingatlan dolog és lehet vagyoni értékű jog is. Az ajándékozási szerződés olyan megállapodás, amelyben az ajándékozó ingyenesen átruházza valamely vagyontárgy tulajdonjogát a megajándékozottra, aki azt elfogadja. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, és ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Ingatlan tulajdonváltozása esetén kötelező, hogy az erre vonatkozó megállapodás írásos formát öltsön, legyen az akár ajándékozás is. Magyarán nem elég szóban megállapodni. Az ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Miért kell az írás? Elsősorban azért, mert az ingatlan-nyilvántartásban, azaz a földhivatalban csak így lehet átvezetni a tulajdonosváltozás tényét. Nagyon fontos, hogy értsd: a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Mik az ajándékozási szerződés formai követelményei?
Az ajándékozási szerződésnek – ingatlan ajándékozás esetére vonatkozólag – tartalmaznia kell a következő elemeket:
- Szerződő felek azonosító adatai: Az ajándékozó és a megajándékozott neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyazonosító száma és adóazonosító jele.
- Az ajándékozott vagyontárgy pontos leírása: Ingatlan esetén a helyrajzi szám, cím, területnagyság és egyéb azonosító adatok; ingóság esetén például alvázszám, lajstromszám vagy számlaszám.
- Az ingatlan értéke: az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó nyilatkozat.
- Az ingyenesség kifejezése: Egyértelműen ki kell derülnie, hogy az ajándékozó nem vár ellenszolgáltatást az ajándékért cserébe.
- Tulajdonjog átruházására vonatkozó szándék: Az ajándékozó kifejezett nyilatkozata arról, hogy a tulajdonjogot át kívánja ruházni a megajándékozottra.
- A megajándékozott elfogadó nyilatkozata: A megajándékozott kifejezett nyilatkozata arról, hogy az ajándékot elfogadja.
- Dátum és aláírások: A szerződés keltezése és mindkét fél aláírása.
Ajándékozási illetékmentesség
Nagy összegekről van szó, ezért húsbavágó, hogy tudjuk, mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni. Az Illetéktörvény értelmében magánszemélyek vonatkozásában az ajándékozási illetékmentesség esete a következők. A lista nem teljeskörű. Ha valamennyi mentességi eset érdekel, akkor javaslom az Illetéktörvényt alaposan elolvasni.
1. Ingatlan ajándékozás illeték egyenes ági rokonok között
Mentes az illeték alól az az ajándék, amelyet az ajándékozó egyenes ági rokona szerzett meg, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is. Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok a gyermek, az unoka, a dédunoka, azaz az utódok. Az egyenes ági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.
2. Testvérek közötti ajándékozási illeték
Szintén mentes az illeték alól az az ajándék, amelyet az ajándékozó testvére szerzett meg. A testvér az a személy, akinek legalább az egyik szülője vagy örökbefogadója azonos a megajándékozó szülőjével vagy örökbefogadójával. Az illetékmentesség tehát vonatkozik a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre és az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatokra is.
3. Házastársak ajándékozása
Mentes illetékfizetési kötelezettség alól az az ajándék, amelyet az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett meg.
4. Vagyonközösség megszűnése
Hasonlóképpen illetékmentes a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés
Tehát a fenti esetekben nem kell ajándékozási illetéket fizetni. Az egyenes ági rokonok, a testvérek, valamint a házastársak, bejegyzett élettársak ajándékozással szerzett illetékmentes vagyonát nem kell bejelenteni a NAV-hoz.
További információk
Figyelem! Ez a cikk nem minősül tanácsadásnak, csupán tájékoztatási és edukációs célokra szolgál. Kérlek, ne írj nekem e témában. Nem áll módomban válaszolni. Amennyiben ezzel kapcsolatos kérdésed van, fordulj adótanácsadóhoz vagy ügyvédhez!
Mielőtt ezt megtennéd, javaslom, hogy olvasd el a NAV ajándékozási illetékről szóló információs füzetét az Adóhatóság honlapjáról. Legfrissebb verziója: 38. Az ajándékozási illeték 2025.01.16.
Továbbá a NAV ügyfélszolgálata is tud segíteni. Őket a 1819-es számon tudod elérni.
Amennyiben az ingatlan-adásvétel témája érdekel, akkor sok hasznos cikket olvashatsz itt ezzel kapcsolatban: https://ingatlanangyal.hu/hirek/
Magyari Éva
ingatlan- és home staging szakértő
Ingatlanangyal
