Amikor vagyont öröklünk, azután öröklési illetéket kell fizetni, nemcsak Magyarországon, hanem a világ legtöbb országában. Ha valaki elhunyt hozzátartozója után örököl, a hagyaték után öröklési illetéket kell fizetnie. A hétköznapi nyelvben örökösödési illeték vagy örökösödési adó vagy hagyatéki illeték néven szokták emlegetni. A helyes hivatalos megnevezés: öröklési illeték. Az öröklésnek szabályai vannak, amit Magyarországon az Illetéktörvény szabályoz. Ezeket a szabályokat fontos tudni, hiszen komoly összeg megfizetése lehet a tét.
Az, hogy a szüleink vagy nagyszüleink idős korukban elhunynak, és ezért örökölünk, az az élet rendje. Azonban sajnos sok esetben tragédia kapcsán következik be öröklés gyermek vagy egy nem idős felnőtt halála esetén. Akárhogy is van, az örökléshez sok fájdalmas, szomorú érzés is kapcsolódhat. Ehhez jön még a hivatalos ügyintézés, amiben sokan, teljesen jogosan, elveszettnek érzik magukat. Ez a cikk abban segít, hogy az örökléssel együtt járó szabályokat, a fizetendő illeték, illetve adó tudnivalóival megismertet.
Bevezetőül ismerkedjünk meg azzal a fogalommal, hogy vagyonszerzés! Hogyan lehet (legális módon) vagyont szerezni? Három alapesete van:
- Visszterhes vagyonszerzés. Ez az, amikor valamilyen vagyonelemet, például ingatlant vásárolunk. Ilyenkor a szerzés kapcsán vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk.
- Öröklés. Amikor öröklés kapcsán vagyonhoz jutunk, akkor öröklési illetéket kell fizetni utána. Az örököségből ránk maradt vagyontárgyak megszerzése ugyanis a törvény értelmében vagyonosodásnak, azaz vagyonszerzésnek minősül. Jelen cikk témája az öröklés kapcsán fizetendő örökösödési illeték.
- Ajándékozás. A megajándékozott ajándékozási illetéket fizet a kapott ajándék után.
Figyelem! Ez a cikk nem minősül jogi tanácsadásnak. Kizárólag edukációs és tájékoztatási szándékkal íródott. Amennyiben cikkemben nem találsz választ valamely kérdésedre, kérlek, ne írj nekem, mert nem fogok rá válaszolni. Saját időmet nem kímélve írom cikkeimet, amelyek ingyen elérhetők mindenki számára, de ezen felül ingyenes tanácsadás nem áll módomban. Kérdés esetén olvasd el a törvényt, vagy fordulj adótanácsadóhoz, ügyvédhez, vagy pedig hívd fel a NAV ügyfélszolgálati vonalát, a 1819-et!
Örökösödési illeték – alapfogalmak
Először is tisztázzuk a fogalmakat! Örökség kapcsán a következő fogalmakkal találkozhatunk. igyekeztem a lehető legvilágosabban megmagyarázni őket.
Örökhagyó: az elhunyt személy, akinek a vagyonát az örökösök öröklik.
Örökös: aki örököl az örökhagyó után.
A hagyaték lehet
- ingatlan, például lakás, termőföld vagy
- ingó vagyontárgy, például nagy értékű festmény, autó
tulajdonjoga, vagy úgynevezett vagyoni értékű joga, például haszonélvezeti jog, üzembentartói jog.
Közjegyző: jogi végzettségű, hivatalos személy, aki lebonyolítja a hagyatéki eljárást és annak végén hagyatéki végzést ad ki. Munkájáért közjegyzői díjat kell fizetni az örökösöknek. A kiállított számlát érdemes eltenni, mert szükség lehet ár később.
Hagyatéki végzés: felsorolja az öröklés tárgyát képező vagyonelemeket, azaz az ingóságokat és ingatlanokat.
Ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog.
Adó-és értékbizonyítvány: Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Örökösödési illeték: az örökös(ök)nek kell fizetnie(niük). A NAV, vagyis az Adóhatóság szabja ki, végzést küld róla.
A hagyaték megnyílásának az időpontja: az örökhagyó elhalálozásának a napja. Adózás szempontjából ez a szerzés napja. Tudom, elég szörnyen hangzik, de jogilag ezt a kifejezést használják.
Osztályos egyezség: amiben az örököstársak megállapodnak, hogy az egyes vagyontárgyakat ki örökölje a hagyatékból.
Öröklési illetékkötelezettség területi hatálya
Az öröklési illetékkötelezettség:
- A belföldön lévő hagyatékra minden esetben kiterjed.
- Magyar állampolgár által örökölt, külföldön lévő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben terjed ki, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének a bizonyítása az örököst illeti.
- A külföldön lévő ingatlanhagyatékra a magyar öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.
Az öröklési illeték tárgya, alapja és mértéke
Kezdjük azzal, alapesetben mikor kell örökösödési, azaz öröklési illetéket fizetnie! Nos akkor, ha valaki elhunyt hozzátartozója után örököl. Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.
Örökösödési illeték tárgya
Az Illetéktörvény alapján az öröklési illeték tárgya lehet:
- az örökség, ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is,
- a hagyomány,
- a meghagyás alapján történő vagyonszerzés,
- a kötelesrész szerzése,
- a halál esetére szóló ajándékozás.
Örökösödési illeték alapja
Öröklésnél az illeték alapja az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értéke, csökkentve a hagyatékot terhelő tartozás értékével. Amennyiben több örökös van, akkor az örökösök örökrészeik arányában kötelesek a hagyaték után az örökösödési illetéket megfizetni.
Örökösödési illeték mértéke
A törvény a hagyatéki illeték három mértékét határozza meg.
1.) Az öröklési illeték általános mértéke az örökség tiszta értékének 18 százaléka.
2.) A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor az öröklési illeték mértéke 9 százalék.
3.) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
Mi van, ha valaki nem akar örökölni?
Erről több lehetőség is van, de mivel nem ez a cikk fő témája, csak nagyon röviden teszek róla említést.
1.) Lemondás
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén nem kell illetéket fizetni.
2.) Visszautasítás
Nem kötelezhető öröklési illeték megfizetésére az az örökös, aki az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasítja.
3.) Átengedés, hagyatéki osztályos egyezség
Nem kell öröklési illetéket fizetnie az átengedett rész után annak, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki eljárásban más örökösnek ingyen átengedi.
Akiket ez a téma érdekli, nekik javaslom Dr. Szabó Gergely cikkének elolvasását.
Egyenesági öröklés adózása
Egyenesági öröklés esetén az örökös mentesül az örökösödési illeték megfizetése alól. Ezt tartalmazza majd a következő rész felsorolása is. Fontos: nemcsak egyenesági öröklés esetén nem kell örökösödési adót, azaz hagyatéki illetéket fizetni, hanem akkor is, amikor testvér örököl.
Kikre vonatkozik az egyenesági öröklés? A Polgári Törvénykönyv határozza ezt meg. Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenesági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok.
Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.
Illetékmentesség
Mindenkit érdekel, miként mentesülhetünk egy teher megfizetése alól. Ezért erről részletesen szót kell ejteni.
Mentes az öröklési illeték alól (azaz a tárgyi illetékmentesség szabályai):
a.) Az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa, bejegyzett élettársa által megszerzett örökrész.
b.) Az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész.
c.) Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből
20 000 000 forint.
d.) Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni.
e.) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.
f.) A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség.
g.) A lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
h.) A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak vagy tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
h.) Az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés.
Örökösödési törvény
Nincsen örökösödési törvény. Az 1990. évi Illetéktörvény, ami valamennyi, egyéb illetékfajtáról rendelkezik, határozza meg az öröklési illeték mértékét, az illetékfizetés szabályait és a mentességeket. Ezen kívül a Polgári Törvénykönyv bizonyos részei is irányadók az öröklés szabályait illetően.
Az illeték megfizetése
No, és akkor jön a nagyon fontos kérdés: mikor kell az illetéket megfizetni?
Az öröklésiilleték-mentes ügyekben az adóhatóság nem ad ki fizetési meghagyást. A megfizetendő illetékről és a mulasztási bírságról fizetési meghagyást (határozatot) kapunk a NAV-tól. A fizetési meghagyás tartalmazza az illeték megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. Az illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség.
Örökösödési illeték – további információk
Természetesen ennek a cikknek a keretei nem tették lehetővé, hogy minden speciális esetre kitérjek. Itt elsődlegesen a legjellemzőbb, magánszemélyekre vonatkozó tudnivalókat emeltem ki. Amennyiben nem kaptál minden kérdésedre választ, ahogy a cikk elején is írtam, kérlek, ne írj nekem, mert nem áll módomban válaszolni. Ehelyett a következőket javaslom.
Ingyenes segítség:
1.) Olvasd el még egyszer ezt a cikket figyelmesen, hátha valami elkerülte a figyelmedet elsőre! 🙂
2.) Tanulmányozd át az NAV 20. számú információs füzetét, amit innen tudsz letölteni! Kattints a linkre, majd az Illetékek fülre, és onnan le tudod tölteni a 20. számú információs füzetet, ami az Öröklési illeték 2024.08.01. nevet viseli. Jelenleg ez a legfrissebb változat.
3.) Bár nem könnyű olvasmány, olvasd el az 1990. évi Illetéktörvényt, amire több ízben hivatkoztam a cikkben!
4.) Hívd fel a NAV Ügyfélszolgálatát! A 1819-es telefonszámon kedves és kompetens ügyintézők tudnak a segíteni.
Fizetős segítség:
Keress meg egy adótanácsadót vagy ügyvédet!
Bízom benne, hogy cikkem segítségével átlátod már az örökösödési illeték főbb szabályait és tudnivalóit.
Amennyiben örökölt ingatlanod eladásával kapcsolatban szeretnél segítséget, akkor szívesen állok rendelkezésedre a következőkkel:
- Ne dobj ki milliókat az ablakon! című könyvem abban segít, hogy a legtöbbet kihozd az eladásból és a lehető legmagasabb árat érd el.
- Tanácsadással.
- Ingatlanközvetítési szolgáltatásommal.
Magyari Éva,
az Ingatlanangyalod.
Kiemelt kép forrása: RDNE Stock Project fotója a pexels.com-on
