Már az ingatlaneladás kezdetekor tudnod kell az ingatlaneladás utáni adózás szabályait. Sőt, már lakásod vagy házad eladásáról szóló döntés meghozatalához is kulcsfontosságú ismerni az ingatlaneladás adó vonzatát, amit a köznyelvben ingatlanadó szóval is illetnek. Ha nem érted az ingatlaneladás adózását, akkor milliókat veszíthetsz rajta.
Ebből a cikkből megérted:
- Az ingatlaneladás utáni adózás alapfogalmait.
- Az ingatlanadó kiszámításának a módját.
- Az eladott ingatlan utáni adó mértékét.
- Az ingatlanadó és az idő összefüggését.
- Hogyan csökkentheted az ingatlaneladás kapcsán felmerülő adó összegét?
Az alábbiakban leírt, az ingatlaneladás utáni adózás 2023-2024 témával kapcsolatos információ nem teljeskörű és nem tekinthető szaktanácsadásnak. Nagyon kérem a kedves olvasót, ne írjon nekem levelet adója ügyében, mert nem fogok rá válaszolni. Nem vagyok adószakértő, csupán segítségképpen írtam ezt a cikket. Javaslom a cikkemet alaposan elolvasni, értelmezni és a belinkelt forrásokat is használni. Konkrét esetre vonatkozó specifikus kérdésekkel kapcsolatban mindenképpen fordulj szakemberhez! Könyvelőhöz, adótanácsadóhoz vagy ügyvédhez.
Ingatlaneladás utáni adózás – kezdjük az alapokkal!
Először is szeretném leszögezni, hogy ezt a cikket nem szakembereknek, hanem ingatlaneladóknak írom, ezért nem törekszem arra, hogy a precíz szakmai szavakat és kifejezéseket alkalmazzam. Ellenben az a célom, hogy nem hozzáértők számára is segítséget nyújtsak az ingatlaneladás utáni adózás témaköréhez.
Tegyük először is tisztába, hogy ingatlaneladás után adót, míg ingatlanvásárlás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni! Ebben a cikk most az ingatlaneladáskor fizetendő ingatlanadó témáját vizsgáljuk meg.
Mivel a hétköznapi nyelvben többféle módon használják az emberek az ingatlaneladás után fizetendő adót, ezért ebben a cikkben én is ezeket fogom használni. Vagyis itt most a következők mind ugyanazt jelentik:
- ingatlaneladás utáni adó
- lakáseladás utáni adó
- házeladás utáni adó
- ingatlaneladás adó
- lakáseladás adó
- házeladás adó
- ingatlanadó
- lakásadó
- házadó
A pontosság kedvéért hozzáteszem, hogy az ingatlanadó, lakásadó és házadó azt jelenti igaziból, amikor a birtokunkban lévő ingatlan, lakás vagy ház okán kell adót fizetni évről évre. Ilyen jogszabály nincsen most érvényben Magyarországban, de sok országban létezik. Hazánkban az ingatlaneladás után kell adót fizetni, amennyiben abból jövedelem származik.
Az ingatlaneladásból származó jövedelem tehát adóköteles.
Ingatlaneladás utáni adózás 2023-2024 – Fogalmak
Az ingatlaneladásból származó jövedelem adózásakor a következő fogalmakat fontos érteni.
Amikor eladod a lakásodat, az eladási ár a bevétel, de ez nem egyenlő a jövedelemmel. A jövedelem, ahogy erről később részletesen szó lesz, a bevétel és az költségek közti különbség. A személyi jövedelem adó nevében benne is van, hogy adót, itt az eladott ingatlan esetében adót a jövedelem után kell fizetni.
Ha valakinek több a költsége egy lakás eladásával kapcsolatosan, mint a bevétele, akkor nem származik jövedelme belőle, tehát ingatlaneladás adót sem kell értelemszerűen fizetnie utána.
Adózáskor mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy az eladást megelőzte a szerzés. Ahhoz ugyanis, hogy egy lakást eladjunk, valamikor azt meg kellett szerezni. A szerzésnek több módja van. Jellemzően lehet vásárolni, ajándékba kapni vagy örökölni egy ingatlant.
Nézzünk meg négy fogalmat kicsit bővebben!
1. Az értékesített ingatlan szerzésének az időpontja
A törvény fő szabálya szerint a szerzési időpont az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta. Öröklés esetén a szerzés időpontja az a nap, amelyen az örökség megnyílik, azaz az örökhagyó halálának a napja.
2. A bevétel
A jövedelem megállapításának első lépése az ingatlan átruházásából származó bevétel meghatározása. Amennyiben eladod, azaz értékesíted az ingatlant, akkor a bevétel az adásvételi szerződésben szereplő eladási ár.
3. A költség
A lakás eladásából származó bevételből levonható költségek a következők. Másképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy az adóalap az alábbiakkal csökkenthető :
- A megszerzésre fordított összeg, vagyis vásárlás esetén az ingatlan adásvételi szerződésben szereplő adásvételi érték.
- A megszerzéssel összefüggő más kiadások pl. ügyvédi költség, vagyonszerzési illeték.
- Az értéknövelő beruházások pl. fűtéskorszerűsítés, modernizálás, szigetelés stb. költségei.
- Az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadások pl. ingatlanközvetítő díja, home staging díja, ingatlan eladási tanácsadó díja, hirdetési költség, fotózás díja.
Nagyon fontos: a kiadásokat számlával, okirattal kell igazolni.
Végül, de nem utolsó sorban nézzük meg, mi számít ingatlannak ebből a szempontból!
4. Az ingatlan
Felmerülhet az ingatlantulajdonosokban jogosan az a kérdés, hogy oké, adózni kell az ingatlaneladás után, de mi számít ingatlannak. Lakás? Ház? Telek?
A választ megkapjuk az Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemről című 09. számú információs füzetből. Eszerint az ingatlan jellemzően termőföld, telek, építmény és épület. A részleteket az információs füzetben találod.
Lakáseladás utáni adózás 2023 – Jövedelem megállapítása
Jövedelem = Bevétel – Költség
Ingatlaneladás esetén a bevétel és a költség közti különbséget le kell adózni.
Első lépés a jövedelem megállapításakor az úgynevezett számított összeg kiszámítása. A számított összeget úgy kell meghatározni, hogy a bevételt csökkenteni kell a költségekkel.
Nézzünk egy egyszerű példát!
Kis Piroska 2012-ben vásárolt egy lakást. A lakás ára 20 millió forint volt, vagyis ez a megszerzésre fordított összeg. A megszerzésre fordított költsége 1 millió forint volt. Az értéknövelő beruházásokra 4 millió forintot költött. 2023 januárjában 35 millió forintért értékesítette lakását, mely kapcsolódóan 600.000 Ft költsége merült fel .
Mekkora jövedelme származott?
Bevétel: 35.000.000 Ft
Költségek: 20.000.000 + 1.000.000 + 4.000.000 + 600.000 = 25.600.000 Ft
Jövedelem számított összege = Bevétel – Költségek
azaz 35.000.000 – 25.600.000 = 9.400.000 Ft
De a számított jövedelem nem adja meg a választ az adó mértékére, ugyanis figyelembe kell azt venni, hogy a lakás mennyi ideig volt az eladó tulajdonában.
Ingatlaneladás utáni adózás – Hány éve tiéd az ingatlan?
Második lépés a jövedelem megállapításakor tehát az, hogy megvizsgáljuk, mikor került az eladó tulajdonába az eladott ingatlan. Ennek a hivatalos megnevezése a tulajdonban tartás figyelembe vétele.
A fenti kiszámolt un. számított jövedelem összege a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető. Mégpedig a szerzés időpontjától függően. Amennyiben a szerzéstől számított öt éven túl történik az értékesítés, akkor nem kell adózni utána. Oda kell figyelni arra, hogy a szerzés éve nulladik évnek számít.
A fenti példánál maradva megállapíthatjuk, hogy Kis Piroskának nem kell adóznia, azaz nincsen jövedelme (adózás szempontjából), mert öt évnél tovább volt a tulajdonában a lakás annak értékesítése előtt.
5 éven belül eladott ingatlan adózása 2023
Amennyiben lakásodat vagy házadat 2023-ban adod vagy adtad el, a számított jövedelem összegből a szerzés időpontjától függően a következők szerint meghatározott összeg tekintendő jövedelemnek:
Forrás: NAV
Amint az látható az öt éven belül eladott ingatlan adózása táblázatból, a 2018-ben vagy azt megelőzően szerzett ingatlan 2023-ben történő értékesítésekor már nem keletkezik adóköteles jövedelem.
Ingatlaneladás utáni adózás – Adó mértéke
A lakás vagy ház eladásából származó jövedelem után a jelenlegi szabályok alapján. Az aktuális jogszabályok alapján 2023-ban 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni.
Ingatlanadó kalkulátor
Az ingatlan-, lakás- vagy házeladás utáni adó kiszámolására ingatlanadó kalkulátor áll rendelkezésre a NAV honlapján. Ezzel könnyedén ki tudod számolni a lakáseladásból származó jövedelmet és adót. A kalkulátor segítséget nyújt magánszemélyek számára az ingatlanértékesítés hat leggyakrabban előforduló esetében az átruházásból származó jövedelem és az azt terhelő adó megállapításához.
A jövedelem és az adó kiszámításához érdemes a NAV vonatkozó tájékoztató dokumentumát áttanulmányozni. Figyelem! Ezt a dokumentumot évente frissítik. Tehát, ha pontosan meg akarod ismerni a lakáseladás utáni adózás tudnivalóit, akkor a legfrissebbet töltsd le: Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemről című 09. számú információs füzetet.
Lakáseladás adó – Adóbevallás
Amennyiben 2023-ban adod vagy adtad el lakásodat, akkor azt 2024-ben kell bevallanod és leadóznod, aminek a határideje 2024. május 20.
Figyelem! Nem kell bevallani az ingatlan eladásából bevételt akkor, ha az adómentes, vagy abból jövedelem nem keletkezik.
Fontos tudni, hogy az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidejéig, azaz 2023-as jövedelemszerzés (vagyis itt ingatlaneladás) esetén 2029. december 31-ig minden szerződést, igazolást, okiratot meg kell őrizni és egy esetleges NAV-ellenőrzésnél be kell mutatni.
Hogyan csökkentheted vagy kerülheted el az ingatlaneladás utáni adót ?
1.) Várj az eladással!
A fentiekben leírtakból következik, hogy az ingatlaneladás adó szempontjából meghatározó, hogy a szerzés és az eladás időpontja között eltelt-e az öt év. Tehát, amennyiben megteheted, akkor várd ki az öt évet. Így teljes mértékben elkerülheted az ingatlanadó fizetését! Ha ez nem lehetséges, akkor is minden egyes év késleltetéssel csökkentheted a fizetendő adó összeget.
2.) Köss előszerződést!
Mivel az előszerződést nem kell beadni a Földhivatalba és az adóhatósághoz sem kell benyújtani, bizonyos esetekben ezzel is időt lehet nyerni. Természetesen alaposan át kell beszélni ügyvéddel, hogyan helyes ezt megcsinálni. Az előszerződés után az eladó és a vevő megkötik a végleges adásvételi szerződést, melynek dátuma már kedvezőbb lehet az eladó számára ingatlanadó szempontjából.
3.) Tedd el a bizonylatokat és számlákat!
Ha ingatlant veszel vagy eladsz, akkor a saját érdekedben tedd el valamennyi, az eladással vagy vétellel kapcsolatos számlát! Amikor ugyanis eljön az adóbevallás pillanata, akkor csak előveszed őket, és csökkenteni tudod velük az adóalapot, vagyis a jövedelmet, és így kevesebb adót kell fizetned (vagy esetleg nem is kell fizetned adót). Tehát gyűjtsd például az adásvételi szerződés mellé az ügyvédi munkadíjról szóló számlát, a befizetett illeték bizonylatát, a beruházások számláit, a hirdetési díjak számláit stb.!
4.) Sokan csinálják, de nem legális
Mindenki hallott róla, mindenki tud róla. Azt is lehet mondani, hogy nemzeti sport, hogy nem a tényleges adásvételi ár kerül az ingatlan adásvételi szerződésbe. A vásárló szeretheti, ha alacsonyabb ár kerül a szerződésbe, mert akkor kisebb az illeték mértéke, míg az eladó (ha öt éven belül eladott ingatlanról van szó) szintén örül. Ez az eljárás teljes mértékben jogszerűtlen, úgyhogy senkinek sem ajánlom. Az adóhatóság vizsgálja az adásvételi szerződésekben szereplő árakat és gyanúsan alacsony ár esetében büntetés jöhet.
Amennyiben további kérdéseid vannak az ingatlaneladás utáni adózással kapcsolatban, hívd fel a NAV tájékoztató vonalát, a 1819-et és tedd fel konkrét kérdésedet!
Amennyiben ingatlaneladás előtt állsz még, akkor ajánlom figyelmedbe az ingatlaneladás lépésről lépésre írásomat, amely megmutatja a profi ingatlaneladás folyamatát. Ez abban segít, hogy maximalizálni tudd az eladási árat és hatékonyan tudj eladni.
Magyari Éva
ingatlan- és home staging szakértő
Kiemelt kép forrása: Steve Buissine képe a Pixabay-en
